Volt az úgy, hogy jobbra vágytunk és a jobbnak vélt helyzet elérkezett kétharmad formájában. Majd eltelt néhány év és mára azt kívánjuk, lehet mégsem ezt kellett volna. De akkor mit akarunk?
Talán a legjelentősebb és legtöbbet mondó videót egy 2010-ben, a youtubon megjelent "A mi éveink - Magyarország számokban" elnevezésű alkotás mondott (aki nem emlékszik, vagy nem látta, ide kattintva megtekintheti). Lássuk be, ami ott szerepel, tökéletesen leírta az akkori országállapotokat.
Persze azóta sok víz lefolyt a a Dunán és az alkotó Gery Geryhound is egy bejegyzésében nyilatkozott, hogy nem az lett amit várt (különösképpen, hogy bevallotta, hogy meleg és lássuk be, a jelenlegi kormány nem épp melegbarát politikát folytat).
De ezen túllendülve térjünk a lényegre. Kétharmad. Orbánizmus vagy ki hogy akarja mondani, de egy a lényeg: érezzük, hogy nem jó. De lehetne egyáltalán jobb?
2014-ben a választásokat megelőzően több párt alakult, mint ahány gomba nőtt ki a földből, így nem is véletlen, hogy a teljesen szétesett baloldal képtelen volt felmutatni valamit. Középre tekintve épp az LMP szakadt ketté és próbált valahogy talpra állni, amit láthatólag azóta sem sikerült és jelenleg is épp a frakcióvezető megválasztásán akadtak fent ls van megannyi belső konfliktus, mely jól látható egy külső szemlélő által is. (Azért az október 3-i parlamenti Schmuck Erzsébetes felszólalást, melyben váratlanul Szél Bernadettet frakcióvezető-helyettesé avanzsálja, ne hagyja ki: IDE kattintva beleleshet).
Hasonló belső konfliktus szintén a héten látott napvilágot a DK-ban, amikor is egy elnökségi ülésen Kerék-Bárczy Szabolcs bejelentette az elnökségből való lemondását. Bár lássuk be, mivel lassan egy évtizede Gyurcsány a legnépszerűtlenebb politikus, ez sem sok embert rengetett meg.
A jelenlegi helyzethez továbblépve azonban most sem sokkal jobb a helyzet. Elemzést a népszavazásból nem lehet levonni, hisz nem minden nemmel szavazó fideszes, ahogy nem minden érvénytelenül szavazó MKKP-s, vagy nem minden otthonmaradó DK-s. A kérdés, vérható e előremozdulás a 2018-as parlamenti választásokig.
Bár a vélemény fiktív, mégis három pártban lehet fantáziát látni, akik bár a kormányzásra való felhatalmazást nem kaphatják meg, a jelenlegi kormány fölényét csökkenthetik, vagy akár kisebbségbe is terelhetik. Nézzünk meg egy lehetséges parlamenti felállást 2018-ra vonatkozólag:
A régi új, a soha fel nem adó MSZP
'Felelős megoldások. Az igazi problémákra.' szlogennel és egy Molnár Gyulával vágott bele az MSZP a Bajnai, Mesterházy, Retkes majd Tóbiás korszaka után. A haldokló pártot 2006 óta nem igazán sikerült újraéleszteni, azonban Molnár Gyula személye nagyban befolyásolhatja a párt népszerűségének alakulását. Bár a Nézőpont intézet szeptemberben végzett kutatása szerinte a párt csupán 10% áll, a volt újbudai polgármester egy év alatt ezt akár 13-18%-ra is feltornázhatja.
Mint ismeretes, Molnár 2014-ben az önkormányzati választásokon is a Kopaszi-gát, valamint számos vélelmezett vád és az párt mélypontján is 41,41%-ot gyűjtött be, így alig maradt el a 46,65%-al nyert Hoffmann Tamástól. Ez is azt bizonyítja, hogy egy karakteres személy képes lehet a párt újraélesztésére. Hogy ez nekünk jó e vagy sem, az más kérdés.
Továbbá Molnár nagy híve a közös jelölt indítására, aki szinte minden létező fórumon ezt külön ki is emeli. Hogy ezt sikerül-e megszervezni az nagy kérdés a 2014-es összefogásnak nevezett kabaré után, továbbá ha sikerül is a közös jelölt állítása, kérdéses, hogy meglesz e a megfelelő támogatottság.
Radikális konditermező demokraták pártja, a Jobbik
Simicska berobbanásával a Jobbik egy teljesen más útra tért. Radikalizmusát elhagyva sokszor kettős érzéssel nézhetünk a pártra. Van aki épp a radikalizmusa miatt szavazott rájuk, van aki meg épp a miatt nem szavazna rájuk mert nem tudják vállalni korábbi viselkedésüket. Egy biztos, ők az új hullámukkal ami a radikális és a hagyományos jobboldali pártot ötvözi, az egyetemek körében nagy népszerűségnek örvend.
Novák Előd sokak szemében kelthetett valóban egy olyan szélsőséges érzetet, ami nagyban gátolhatta a párt előretörését, azonban kérdéses, hogy a Vollner János által vezetett frakció mennyire lesz képes utat törtni magának. A jelenlegi 11% akár részükről is 15%-ra növelhető, de egy nagyon durva esetben sem valószínű, hogy 18% felé emelkedik a párt támogatottsága.
Erős vezető nélkül mennyit ér az LMP?
Schiffer András lemondását követően a zöld párt úgy tűnt a kutatásokat illetően, hogy tovább növekszik népszerűségük, azonban az új társelnök, valamint az új frakcióvezető megválasztását követően 7%-ról 4%-ra csökkent, ezzel jelen pillanatban az is kérdéses, hogy bejutnának e a parlamentbe.
Azt azonban mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az egyetemek másik nagy kedvence épp az LMP, így ha ezt a közeget sikerül erőteljesen megszólítani, akár lehetőségük is van egy nagyobb előretörésre. Ezen felül a fővárosi, valamint a vidéki városok fehérgallérosai is jelentős bázist képezhetnének.
A kérdés, hogy a jelenleg látható gyermeki botladozásokat végre képesek-e elhagyni és egy komoly, megjelenésben is határozott pártot alkossanak, akik egy határozott irányt képviselnek. Ehhez persze az is kell, hogy gyakorlatilag teljesen megújuljanak és ne ahány ember, annyi irányba mozduljanak el. Ha erre képesek lennének, számtalan volt fidesz szavazót vagy bizonytalan embert tudnának megszólítani és ebben hatalmas lehetőség van. Így akár 12% elérésére is képesek lehetnének.
Így állhatna össze a 2018-as parlament:
A fent említett, a jelenlegi pártok népszerűségét növelve egy kalkulátorral megnéztük, van e lehetőség a jelenlegi kormánypárt kisebbségbe helyezésére (ez jelenti feltétlenül azt, hogy nem alakíthatnak kormányt).
A bal oldalon a fiktív közös jelölt állításával 28%-ot adtunk. Ezzel így nézne ki a parlament felállása:
Az ábrán jól látható, hogy a jelenlegi erős becslések mellett is az ellenzék 17 képviselővel alulmaradna a Fidesszel szemben, így arra, hogy az ellenzék egy erős demokratikus szerepet betöltsön, várhatóan 2022-ig nem lesz esély.
Vagy mégis? Szavazzon erről!
Fotók:
LMP: youtube.com
Molnár Gyula: facebook.com, Molnár Gyula oldala
Vona Gábor: facebook.com, Vona Gábor oldala
Szél Bernadett: facebook.com, Szél Bernadett oldala
